Közérdekű közlemény!

Valamikor még augusztusban kitettem az egyik rész elé egy Prológust, ami minden bizonnyal a következő történetem alapját és egyben bevezetőjét szolgálja. Nem tudom, hogy akkor hányan olvasták el és hirtelen mi volt róla a benyomásotok, vagy hogy az új olvasók egyáltalán elolvasták-e. Szóval most megint bemásolom ide és oldalt indítok egy szavazást, hogy kíváncsiak vagytok-e rá, mivel Riya története hamarosan befejeződik - de még ígérek izgalmakat!;) - és mindenképpen szeretném folytatni az írást. Egyrészt, mert jó kikapcsolódási lehetőség, emellett pedig imádom is.♥ Másrészről pedig megemlítették már páran, hogy jól írok - ennek ellenére nekem még vannak kétségeim efelől - de azért a barátaimnak még hiszek, úgyhogy gondoltam miért ne?!
Szóval elöljáróban az új történet szerkezetéről pár szó: hosszabb és érzésem szerint jobban és érzelmesebben megírt fejezetek. A főszereplő srácot egyelőre szeretném titokban tartani - bár akik jobban ismernek sejthetnek valamit, hogy milyen elegyet akarok alkotni - annyit elárulhatok, hogy igazából nem egy létező emberről mintáztam/mintázom, hanem legalább kettőről. ;) Már megvan néhány fejezet, és ötlet a továbbiakra, pár barátnőm már olvassa is, csak még a címmel van egy bajom - ugyanis még nincs neki. Ezzel sajnos mindig bajban vagyok.. :)
De nem rizsázok többet, kérdés hamarosan megtalálható jobb oldalt - és ha valakinek esetleg plusz véleménye lenne erről, akkor nyugodtan írjon a chatbe, vagy ahova tetszik. :)
Köszönöm, hogy elolvastátok! Puszi.♥

És akkor itt a Prológus újra:

Prológus

Sose fogom elfelejteni azokat a pillanatokat… Amikor megtörtént és ők már nem voltak velem többé. Egyedül maradtam. Amikor éjjeleket sírtam át és még se tudtam elaludni. Amikor azt hittem Te majd velem leszel, de Te mégis inkább a haverjaidat választottad. Amikor becsaptak azok, akiket a barátaimnak hittem. És amikor az egyetlen ember, akire mindig is számíthattam ténylegesen mellém állt és segített kilábalni minden rosszból, amit a hónapok alatt összeszedtem. Ő volt azaz ember, aki ráébresztett arra, hogy új életet kell kezdenem, de sürgősen. Csak ekkor értettem meg azt a mondást, amit oly sokan, oly sok embernek emlegetnek: „A bajban ismerszik meg az igaz barát.”. Ajánlom mindenkinek, hogy ezt jól jegyezze meg, mert soha nem tudhatja, mi következik a következő pillanatokban! Ahogyan én sem tudhattam...